Levendula

A tömött levelű levendulabokrokból kiemelkedő fürtösfejű lila virágok sora nemcsak a szemnek megnyugtató, hanem illata a görcsös aggodalmakat feledteti, ellazítja a testet és segít a gondolatok kitisztításában. Egy levendulasor bölcs elmélyüléshez segítheti a füvészkertben szemlélődőt.

Ókori históriák lejegyzik, hogy az egyiptomiak, a föníciaiak és Arábia népei a növényt mumifikálásra és illatosításra használták. A Római Birodalomban a levendulaolajat a közfürdők vízébe keverték vagy bedörzsölték vele testüket, de ízesítették vele ételeik és szétpermetezett esszenciájával frissítették a levegőt. Kétféle nyelvi értelmezés is alátámasztani látszik azt, hogy a rómaiak adták a latin nevét (lavare – mosni, vagy livendula – fakó és kékes), amelyből a mai név származik.

Kr. e. 600 körül érkezhetett a görög Hyeres szigetekről Európába, először Franciaország területén honosították meg.

A keresztény legendáriumok az Édenkert egyik megmaradt virágának írják. Kedves legenda szól arról, hogy Szűz Mária levendulabokorra helyezte a kis Jézus ruháját száradni, és ettől a bokor virágai lelket felvidítóan kezdtek illatozni. Szokás keresztény házakban levendulakeresztet akasztani az ajtó fölé a ház védelmére.

A reneszánsz Európában a mosónők levendulával illatosították a fiókokat, és levendulabokrokon szárították a ruhákat, emiatt „lavender”-nek nevezték őket, de elképzelhető, hogy e kifejezés a latin lavare (mosni) igéből képződött.

A levendula a tisztaságnak, a hűségnek és az állhatatosságnak szimbóluma.

Termesztése

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó örökzöld félcserje, Ázsia nyugati tájain és Kelet-Indiában vadon terem. 21 fajtáját ismerjük,de a természetgyógyászat szempontjából csak három értékes.

A magokat tavasszal 18 °C-os, védett helyre vagy tálcára vessük, a csírázás 18-28 napig tart, magról ritkán lesz fajtaazonos a növény. Késő tavasszal a tövek trágyázásával hajtathatjuk is a nem virágzó szárakról.

Évente tavasszal metsszük meg, de ne vágjuk vissza egészen a fás szárig. -15 °C-ig fagytűrő, könnyű, enyhén száraz napos vagy félárnyékos talajon neveljük.

Hogyan gyűjtsük?

A virágokat nyáron (június-július), nyílásukkor vágjuk, frissen és megszárítva is használhatjuk. Lazán elhelyezve tálcán, vagy felfüggesztett csokrokban is száríthatjuk. A leveleket friss vagy szárított felhasználáshoz virágzás előtt szedjük.

Mire jó?

• Virágával ízesített cukorral kalácsokat készíthetünk.
• Sült bárányt ízesíthetünk néhány levéllel.
• Illóolajával égéseket, csípéseket, vágásokat kezelhetünk.
• Az illóolaja fürdővízhez adva nyugtató, pihentető, lazító hatású.
• Olaját homlokra dörzsölve enyhíthetjük a fejfájást.
• Főzete köhögéscsillapító.
• A test bedörzsölése külső izomlazító és fertőzésgátló hatású, reumás fájdalmak, idegzsába kezelésére is jó.
• Lassú tűzön égetett olajával illatosíthatjuk a levegőt.
• Hatásos szúnyog-, muslinca- és légyriasztó.
• Szárított virágával megtöltött zsákocska elűzi a molyokat.
• Virágai vonzzák a méheket.
• Kertben más növény - általában rózsa - mellé ültetve elűzi a levéltetveket.

Hogyan használjuk?

Tea: 1 csésze forrásban lévő vízbe tegyünk 2 teáskanálnyi levendulavirágot, hagyjuk állni 5-10 percig, majd szűrjük le. Ízesíthetjük mézzel. Belsőleg csak orvosi felügyelettel ajánlatos alkalmazni.

Olaj: 1 maréknyi szárított vagy friss virágot tegyünk jól zárható üvegbe és öntsünk hozzá negyed liter olíva olajat, majd tegyük napos, meleg helyre, és hagyjuk 3-4 napig érlelődni. Ezután szűrjük le, majd a kész olajat hűvös helyen tároljuk.

Fürdő: Forrázzunk le 50 g levendulát 1 liter forrásban lévő vízzel, hagyjuk állni 10 percig, majd öntsük a fürdővízbe.

Masszírozáshoz a nagy töménységű illóolajából 1-2 cseppet elegendő összekeverni egy evőkanál étolajjal, vagy mandulaolajjal.

A Pannonhalmi Apátság levendulái
Továbbiak a levenduláról
Egy kis gyógynövénytörténet